A gyermekvédelemhez kívülről kapcsolódó egyes szervek számára a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17.§-a jelzési, együttműködési kötelezettséget állapít meg. Ennek a jelzőrendszernek kell felismernie és jeleznie, ha gyermek bántalmazását, elhanyagolását vagy egyéb veszélyeztetettségét észleli. Az észlelő- és jelzőrendszer működésének célja a problémák időben történő felismerése és azok mihamarabbi enyhítése, megoldása, valamint a már kialakult veszélyeztetettség és krízishelyzet következményeinek enyhítése, az ehhez vezető okok feltárása és a probléma forrásának feloldása.

Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a törvényben meghatározott alaptevékenységük keretében, tehát jelzőrendszeri tagok következő intézmények és személyek:

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
c) a köznevelési intézmények,
d) a rendőrség,
e) az ügyészség,
f) a bíróság,
g) a pártfogó felügyelői szolgálat,
h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
j) az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
k) a munkaügyi hatóság,
l) a javítóintézet,
m) a gyermekjogi képviselő,
n) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,
o) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv.

A felsorolt intézmények és személyek kötelesek:
  • jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál,
  • hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet!

Milyen formában kell jelezni?
A jelzés minden esetben írásos formában történik (e-mail, fax, vagy postai levél útján). Ez különösen fontos bántalmazás, veszélyeztetettség fennállása, illetve szenvedélybetegség tapasztalása esetén. Azonnali intézkedést igénylő esetekben a szóbeli jelzést később írásban is meg kell tenni.

Területileg hova kell küldeni a jelzést?
A gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalhoz/gyermekjóléti szolgálathoz/központhoz, kerületünkben a FESZGYI Család- és Gyermekjóléti Alapellátási Egységhez, vagy a FESZGYI Család- és Gyermekjóléti Központhoz. Szakellátásban nevelkedő tanulók esetében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felé kell jelezni.

Mikor kit kell értesíteni tankötelezettség elmulasztása esetén?
A tanköteles tanulók igazolatlan mulasztására vonatkozó értesítési kötelezettségeket a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza, melynek 51. § (4), (5) bekezdése alapján értesíteni kell:
  • 10 óra igazolatlan mulasztás esetén a gyámhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot,
  • 30 óra igazolatlan mulasztás esetén az általános szabálysértési hatóságot (fővárosi, megyei kormányhivatal) és a gyermekjóléti szolgálatot,
  • 50 óra igazolatlan mulasztás esetén a gyámhivatalt.

Családsegítés

64.§ (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3) A jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.