„Tetszett a tábor, mert jobban megismerhettük az ide (H52-be) járó embereket. Jó volt látni a családok közti együttműködést, és a programokat is nagyon élveztem.” (Sándor Márk)
Augusztus 21-én indultunk útnak. Az utazás csöppet viszontagságos volt, hiszen a tele vonatkocsi az állóképességünket, a késés pedig a gyorsaságunkat tette próbára. De minket semmi nem tántorított el, minden akadályt leküzdöttünk, és szerencsésen megérkeztünk Abádszalókra. Hamar felfedeztük a környéket, megismerkedtünk a szomszédunkban lakó kecskékkel, valamint Góliáttal, a kicsik kedvenc pónilovával. A délutánt a strandon töltöttük, és izgatottan tervezgettük az elkövetkezendő napokat – nem is sejtve, hogy milyen remek dolgok várnak még ránk.
„Nagyon jó volt kiszakadni Budapestről, és elmenni nyaralni. Ez az egy hét visszahozta számomra a gyerekkori táborok érzését – jó volt ezt a gyerekekkel együtt átélni.” (Lakatos Alexandra)
Hogy mit is csináltunk egy hét alatt? Többször megfordultunk a strandon, ahol nem csak a fürdéssel töltöttük az időnket. Kicsik és nagyok egyaránt megmérettethették az erejüket a kötélhúzásban, az egymásra figyelést közösségi játékok során gyakoroltuk, az ügyességünket pedig egy sorversenyen tettük próbára.
„Azért volt jó a tábor, mert sokan voltunk gyerekek és lehetett sokat játszani. Nagyon élveztem a strandot, az esti tábortüzet és a táncversenyt.” (Görbe Mária)
A szálláson rendszeresen előgurult a foci- és a röplabda, alaposan megcsikorgattuk a hinták láncait, valamint kifárasztottuk magunkat a kötélugrással és a slackline-nal. Napközben ismerős dallamok csendültek fel a gitáron, esténként pedig a táncé lett a főszerep – az utolsó este például a székfoglaló játék során csillogtattuk meg a „ritmikus” tudásunkat. Csütörtökön családi vetélkedő volt, amelyen alaposan megmozgattuk az agytekervényeinket, hiszen egy-két becsapós kérdésen felül a babamúzeumban elhangzott információkra is rákérdeztek.
„A táborban minden nagy királyság volt. Az egyik legjobb program a családi vetélkedő volt, ahol a cukorkákkal játszottunk.” (Sándor Beatrix)
Csütörtökön délután családi program volt, néhány órára mindenkinek el kellett hagynia a tábort. Volt, aki felkereste a helyi cigánysort, hogy megismerje az abádszalóki körülményeket; volt, aki a falut fedezte fel; míg néhányan a jó idő előnyeit élvezték a strandon.
„Nagyon jó volt a családdal együtt tölteni ezt az egy hetet. Remek volt visszaemlékezni a saját gyerekkoromra, és ráadásul nagyon finomakat ettünk.” (Lakatos Renáta)
A második nap töltött káposztát csináltunk, méghozzá nem kevesebb, mint 300 darabot. A héten főztünk „hét nyelven beszélő” babgulyást is, a fenséges lecsóhoz pedig bodagot sütöttünk. Az utolsó este királyi lakomában volt részünk, pácolt húsokat grilleztünk, amelyekhez ínycsiklandozó salátát fogyasztottunk.
„Hogy miért volt jó a tábor? Jó társaság, remek programok, finom ételek – hát kell ennél több?!” (Sándor Attila)
Ez az egy hét mindenki számára igazi kikapcsolódás volt, kicsik és nagyok egyaránt remekül érezték magukat a Tisza-tó partján. Reméljük, hogy jövőre ismét fölcsatolhatjuk a „hétmérföldes csizmát”, és a fürdőruhánkat bepakolva közösen táborozhatunk.
