(Forrás:Protokoll „A család-és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő-és jelzőrendszer folyamatairól” 2. kiadás )
 
A veszélyeztetettség kialakulásában különböző tényezők játszanak szerpet. A gyermekek fejlődését veszélyeztető tényezők mérlegelésekor, a kockázatelemzés során figyelembe vett problémák lehetnek súlyosak és kiemelten súlyosak.
 
Kiemelten súlyos problémák:
  • éhezés, nem megfelelő táplálkozás,
  • fizikai bántalmazás a családban,
  • pszichés bántalmazás a családban,
  • gyermek szexuális zaklatása,
  • felügyelet nélküliség,
  • elhanyagolás, gondozotlanság,
  • alkoholizáló, drogfogyasztó gyermek,
  • hajléktalanság, nem megfelelő lakáskörülmények,
  • tartósan súlyos egészségügyi probléma (pl: TBC)
  • gyermekkorú várandóssága
 
Súlyos problémák:
  • családon kívüli ideiglenes elhelyezés,
  • megállapítható szenvedélybetegség a családban,
  • antiszociális, kriminizálódó baráti kör,
  • csavargás,
  • szülői ház engedély nélküli elhagyása,
  • három éves kor felett nem szobatiszta gyermek (nincs szervi probléma, társulnak más környezeti, nevelési hatások),
  • megkésett beszédfejlődés (pl. trauma hatására),
  • gyermek rendellenes fejlődése,
  • értelmi fogyatékos szülő a családban, valamely szülő tartós pszichiátriai kezelése, vagy ennek elhanyagolása,
  • köznevelési intézményből való indokolatlan hiányzás (16. életév alatt),
  • szabálysértési intézkedés, büntetőeljárás kiskorú gyermekkel és együtt élő családtaggal szemben,
  • alacsony jövedelmi viszonyok,
  • konfliktusos válás, elhúzódó gyermekelhelyezési per,
  • lakhatási probléma,
  • tartós munkanélküliség,
  • alacsony szocioökonómiai státusz,
  • alulképzettség,
  • egészségügyi, mentális probléma
 
A veszélyeztetettség tényezőinek más típusú besorolása:
  • Anyagi tényezők: az elsődlegeséletszükségletekkielégítetlenek, pl: a táplálkozás hiánya, a gyermek nem megfelelő táplálása, egészségtelen, zsúfolt lakáskörülmény, fűtés hiányossága, önálló fekhely hiánya (az egyén/gyermek nem tudja kipihenni magát);nem megfelelő ruházkodás. Nem biztosított a gyermek oktatásának támogatása, nem váltják ki a házi(gyermek)orvos által szükségesnek ítélt gyógyszereket.
  • Egészségügyi tényezők:a környezet egészségrontó hatása (pl. egészségtelen lakhatási körülmények, vagy a gyermek fizikai bántalmazása); szülők tartós betegsége; fertőző betegségek a csalában; a beteg gyermek nem megfelelő életmódja; kezelés elmulasztása, megtagadása (pl. kötelező védőoltás beadatásának megtagadása).
  • Erkölcsi tényezők: a környezet bűnőző, erkölcstelen életmódja, szexuális, vagy lelki bántalmazás; a gyermek saját maga helyezkedik szembe a társadalmi normákkal.
Az erkölcsi veszélyeztetettség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy önmagában az a tény, hogy a gyermek szülője legális módon prostitúciós tevékenységet folytat, nem alapozza meg a gyermek veszélyeztetettségét. (Alapvető jogok biztosa: AJB1327/2017)
  • Nevelési, ill. nevelődési tényezők: amikor a környezet a gyermek számára a nevelés társadalmilag elvárható minimumát sem biztosítja (szülői elhanyagolás); a szülők következetlensége, kettős nevelése /doublebind/, a gyermekkel szembeni követelések hiánya, illetve ennek ellenkezője, a túl magas mérce; tankötelezettség teljesítésének negálása.
  • A gyermek önmagát veszélyeztető magatartása: leggyakrabban a gyermek szökése, csellengés, tankötelezettség elmulasztása, bűnelkövetés, alkohol-és drogfogyasztás, falcolás.
 
Fennáll-e az életet, a testi épséget veszélyeztető tényező?
A szakember ezen a ponton megvizsgálja, hogy az adott helyzet jelent-e közvetlen veszélyt az ellátottra, családra, szükséges-e azonnali beavatkozás életükm testi épségük megóvása érdekében. Fenn áll-e pl. a gyermek családban neveléséhez szükséges alapvető szükségletek biztosításának hiánya, illetve az alapvető szükségletek kielégítettsége biztosított-e a felnőtt cselekvőképes, illetve korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személyek esetében.
 
Magas kockázatú, beavatkozást igénylő élethelyzetek általában:
  1. Bántalmazásra utaló jelek(családon belüli bántalmazás-párkapcsolati erőszak vagy családtagok közötti bántalmazás, szülő-gyermek közötti bántalmazás-fizikai,)
  2. Krízisre utaló jelek (öngyilkossági kísérlet, élelem hiánya, extrém hőmérsékleti viszonyok, elhúzódó gyász, autonómia elvesztése, realitáshoz fűződő viszony zavara, beszűkült figyelem)
  3. Anyagi- megélhetési problémák (krónikus szegénység, tartós munkanélküliség, adósságcsapda)
  4. Lakhatási problémák, hajléktalanság (veszélyes állag, elégtelen lakókörnyezet, hozzátartozói erőszak miatti menekülés, kilakoltatás)
  5. Idős korral összefüggő kockázatok (elmagányosodás, családi- kapcsolati háló szétesése, családi működési zavarok, elhúzódó gyász, önellátási képesség elvesztése, időskori szegénység jelei)
  6. Mentális problémák, pszichés betegségek (jelzés diagnosztizált betegségről, megváltozott viselkedésről, munkaképesség csökkenésről, öngyilkossági kísérletről)
  7. Szenvedélybetegségre utaló jelek (életmód megváltozása, viselkedési kontroll elvesztése, munkahely elvesztése, eladósodottság, kriminalizálódás, családi kapcsolatok megromlása, erőszak stb.)
  8. Együttműködés megtagadása az egészségügyi alapellátást szolgáltatóval (háziorvos, gyermekorvos, védőnő) a gyermek gondozása tekintetében más intézménnyel (bölcsőde, óvoda, iskola)
 
Az általános kockázatokon túli, a gyermeket nevelő családok életében jelentkező magas kockázatú élethelyzetek az alábbiak, pl.:
  • függőség a családban,
  • erőszak a családtörténetben,
  • családtagok indulati kontrolljának a zavara,
  • a családtagok valamelyikének megnövekedett pszichés terhe,
  • indokolatlan, vagy egyéb szakember segítségének megtagadása, tiltakozás ellene, visszautasítása (mindez megnyilvánulhat kötelező védőoltások, orvosi szűrések megtagadásában),
  • a gyermeket gondozó szülő, más törvényes képviselő megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval-háziorvossal, házi gyermekorvossal, védőnővel-, illetve a gyermek gondozása tekintetében a bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel és a köznevelési intézménnyel,
  • „kezelések” túl korai befejezése, korai távozás saját felelőségre a kórházból,
  • orvosi, védőnői, addiktológiai, szakorvosi tanácsok, javaslatok be nem tartása,
  • elutatasítás, apátia és ezekkel kapcsolatos verbális és nonverbális megnyilvánulások,
  • korlátok hiánya vagy épp eltúlzott jelenléte, indokolatlan sűrűsége a nevelésben, ellátásban, (ráhagyó vagy megbetegítő attitűd),
  • gyermek elfogadásának hiánya.
 
A gyermek vagy felnőtt ellátotton tapasztalható, figyelemfelkeltő tünetek, melyek beavatkozást igénylő helyzetre hívják fel a figyelmet:
  • üres tekintet,
  • korhoz képest nagyon alacsony, vagy nagyon magas testsúly,
  • visszafogott verbális kommunikáció,
  • szemkontaktus hiánya,
  • autoagresszívitás,
  • félénkség, riadalom, túlérzékenység,
  • alvászavar,
  • fejlődésbeli vagy egyéb regresszió,
  • pszichoszomatikus tünetek,
  • társadalmi izolálódás.
 
Ha nem áll fenn életveszély, testi épséget veszélyeztető tényező, akkor a jelzőrendszer szakembere értesíti a család-és gyermekjóléti szolgálatot.