A veszélyeztetettség kialakulásában különböző tényezők játszanak szerpet. A gyermekek fejlődését veszélyeztető tényezők mérlegelésekor, a kockázatelemzés során figyelembe vett problémák lehetnek súlyosak és kiemelten súlyosak.
Kiemelten súlyos problémák:
- éhezés, nem megfelelő táplálkozás,
- fizikai bántalmazás a családban,
- pszichés bántalmazás a családban,
- gyermek szexuális zaklatása,
- felügyelet nélküliség,
- elhanyagolás, gondozotlanság,
- alkoholizáló, drogfogyasztó gyermek,
- hajléktalanság, nem megfelelő lakáskörülmények,
- tartósan súlyos egészségügyi probléma (pl: TBC)
- gyermekkorú várandóssága
Súlyos problémák:
- családon kívüli ideiglenes elhelyezés,
- megállapítható szenvedélybetegség a családban,
- antiszociális, kriminizálódó baráti kör,
- csavargás,
- szülői ház engedély nélküli elhagyása,
- három éves kor felett nem szobatiszta gyermek (nincs szervi probléma, társulnak más környezeti, nevelési hatások),
- megkésett beszédfejlődés (pl. trauma hatására),
- gyermek rendellenes fejlődése,
- értelmi fogyatékos szülő a családban, valamely szülő tartós pszichiátriai kezelése, vagy ennek elhanyagolása,
- köznevelési intézményből való indokolatlan hiányzás (16. életév alatt),
- szabálysértési intézkedés, büntetőeljárás kiskorú gyermekkel és együtt élő családtaggal szemben,
- alacsony jövedelmi viszonyok,
- konfliktusos válás, elhúzódó gyermekelhelyezési per,
- lakhatási probléma,
- tartós munkanélküliség,
- alacsony szocioökonómiai státusz,
- alulképzettség,
- egészségügyi, mentális probléma
A veszélyeztetettség tényezőinek más típusú besorolása:
- Anyagi tényezők: az elsődlegeséletszükségletekkielégítetlenek, pl: a táplálkozás hiánya, a gyermek nem megfelelő táplálása, egészségtelen, zsúfolt lakáskörülmény, fűtés hiányossága, önálló fekhely hiánya (az egyén/gyermek nem tudja kipihenni magát);nem megfelelő ruházkodás. Nem biztosított a gyermek oktatásának támogatása, nem váltják ki a házi(gyermek)orvos által szükségesnek ítélt gyógyszereket.
- Egészségügyi tényezők:a környezet egészségrontó hatása (pl. egészségtelen lakhatási körülmények, vagy a gyermek fizikai bántalmazása); szülők tartós betegsége; fertőző betegségek a csalában; a beteg gyermek nem megfelelő életmódja; kezelés elmulasztása, megtagadása (pl. kötelező védőoltás beadatásának megtagadása).
- Erkölcsi tényezők: a környezet bűnőző, erkölcstelen életmódja, szexuális, vagy lelki bántalmazás; a gyermek saját maga helyezkedik szembe a társadalmi normákkal.
- Nevelési, ill. nevelődési tényezők: amikor a környezet a gyermek számára a nevelés társadalmilag elvárható minimumát sem biztosítja (szülői elhanyagolás); a szülők következetlensége, kettős nevelése /doublebind/, a gyermekkel szembeni követelések hiánya, illetve ennek ellenkezője, a túl magas mérce; tankötelezettség teljesítésének negálása.
- A gyermek önmagát veszélyeztető magatartása: leggyakrabban a gyermek szökése, csellengés, tankötelezettség elmulasztása, bűnelkövetés, alkohol-és drogfogyasztás, falcolás.
Fennáll-e az életet, a testi épséget veszélyeztető tényező?
A szakember ezen a ponton megvizsgálja, hogy az adott helyzet jelent-e közvetlen veszélyt az ellátottra, családra, szükséges-e azonnali beavatkozás életükm testi épségük megóvása érdekében. Fenn áll-e pl. a gyermek családban neveléséhez szükséges alapvető szükségletek biztosításának hiánya, illetve az alapvető szükségletek kielégítettsége biztosított-e a felnőtt cselekvőképes, illetve korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személyek esetében.
Magas kockázatú, beavatkozást igénylő élethelyzetek általában:
- Bántalmazásra utaló jelek(családon belüli bántalmazás-párkapcsolati erőszak vagy családtagok közötti bántalmazás, szülő-gyermek közötti bántalmazás-fizikai,)
- Krízisre utaló jelek (öngyilkossági kísérlet, élelem hiánya, extrém hőmérsékleti viszonyok, elhúzódó gyász, autonómia elvesztése, realitáshoz fűződő viszony zavara, beszűkült figyelem)
- Anyagi- megélhetési problémák (krónikus szegénység, tartós munkanélküliség, adósságcsapda)
- Lakhatási problémák, hajléktalanság (veszélyes állag, elégtelen lakókörnyezet, hozzátartozói erőszak miatti menekülés, kilakoltatás)
- Idős korral összefüggő kockázatok (elmagányosodás, családi- kapcsolati háló szétesése, családi működési zavarok, elhúzódó gyász, önellátási képesség elvesztése, időskori szegénység jelei)
- Mentális problémák, pszichés betegségek (jelzés diagnosztizált betegségről, megváltozott viselkedésről, munkaképesség csökkenésről, öngyilkossági kísérletről)
- Szenvedélybetegségre utaló jelek (életmód megváltozása, viselkedési kontroll elvesztése, munkahely elvesztése, eladósodottság, kriminalizálódás, családi kapcsolatok megromlása, erőszak stb.)
- Együttműködés megtagadása az egészségügyi alapellátást szolgáltatóval (háziorvos, gyermekorvos, védőnő) a gyermek gondozása tekintetében más intézménnyel (bölcsőde, óvoda, iskola)
Az általános kockázatokon túli, a gyermeket nevelő családok életében jelentkező magas kockázatú élethelyzetek az alábbiak, pl.:
- függőség a családban,
- erőszak a családtörténetben,
- családtagok indulati kontrolljának a zavara,
- a családtagok valamelyikének megnövekedett pszichés terhe,
- indokolatlan, vagy egyéb szakember segítségének megtagadása, tiltakozás ellene, visszautasítása (mindez megnyilvánulhat kötelező védőoltások, orvosi szűrések megtagadásában),
- a gyermeket gondozó szülő, más törvényes képviselő megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval-háziorvossal, házi gyermekorvossal, védőnővel-, illetve a gyermek gondozása tekintetében a bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel és a köznevelési intézménnyel,
- „kezelések” túl korai befejezése, korai távozás saját felelőségre a kórházból,
- orvosi, védőnői, addiktológiai, szakorvosi tanácsok, javaslatok be nem tartása,
- elutatasítás, apátia és ezekkel kapcsolatos verbális és nonverbális megnyilvánulások,
- korlátok hiánya vagy épp eltúlzott jelenléte, indokolatlan sűrűsége a nevelésben, ellátásban, (ráhagyó vagy megbetegítő attitűd),
- gyermek elfogadásának hiánya.
A gyermek vagy felnőtt ellátotton tapasztalható, figyelemfelkeltő tünetek, melyek beavatkozást igénylő helyzetre hívják fel a figyelmet:
- üres tekintet,
- korhoz képest nagyon alacsony, vagy nagyon magas testsúly,
- visszafogott verbális kommunikáció,
- szemkontaktus hiánya,
- autoagresszívitás,
- félénkség, riadalom, túlérzékenység,
- alvászavar,
- fejlődésbeli vagy egyéb regresszió,
- pszichoszomatikus tünetek,
- társadalmi izolálódás.
Ha nem áll fenn életveszély, testi épséget veszélyeztető tényező, akkor a jelzőrendszer szakembere értesíti a család-és gyermekjóléti szolgálatot.
