Cím: 1096 Budapest, Lenhossék u. 7-9.
Telefon: 06(1) 215-6027, 06(1) 215-8437
Email cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Amennyiben
- bizonytalan, hogy jelzését hova, kinek és milyen formában, tartalommal küldje,
- bizonytalan abban, hogy egyáltalán küldjön-e jelzést egy felnőtt, család vagy gyermek érdekében,
- szeretné tudni, hogy mi történik a szociális/gyermekjóléti szolgáltatónál a jelzést követően,
- bizonytalan abban, hogy hogyan közölje az érintettel, hogy jelzést fog küldeni egy szolgáltatónak,
A jelzőlapok letölthetőek itt!
A jelzőrendszer szintjei
| Szintek | Intézmény | Feladat |
| Települési szint – jelzőrendszeri felelős | család- és gyermekjóléti szolgálat (Ferencvárosban ez az Alapellátási Egység) | jelzőrendszer megismerése, tájékoztatása, működtetése és szakmaközi megbeszélések, éves tanácskozás szervezése, intézkedési terv készítése |
| Járási (kerületi) szint – jelzőrendszeri tanácsadó | család- és gyermekjóléti központ | koordinálás, tanácsadás, jelzésre való felhívás, mulasztás jelzése a kormányhivatal felé, konfliktuskezelés |
| Megyei/fővárosi szint–megyei/fővárosi észlelő- és jelzőrendszeri koordinátor | megyei/fővárosi kormányhivatal | szakmai támogatást nyújt a család- és gyermekjóléti központok járási jelzőrendszeri tanácsadóinak, évente egyszer közösen értékelik a jelzőrendszer működését |
| Országos szint – Módszertani Főosztály | Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság | az észlelő és jelzőrendszer hatékony működésének országos szakmai támogatása, fejlesztése, képzések kidolgozása és megszervezése, szabályozási és módosítási javaslatok megfogalmazása az ágazati irányítás felé |
Feladata:
A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, családok segítése érdekében működteti az észlelő és jelzőrendszert, egyben elősegíti a nem állami szervek, magánszemélyek részvételét a megelőző rendszerben, koordinálja a járás területén működő jelzőrendszer munkáját, valamint szakmai segítséget nyújt a szolgálat és a jelzőrendszeri tagok számára.
Ebben a feladatkörében:
- figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét;
- felkutatja és megismeri a helyi jelzőrendszer tagjait, elérhetőségét, szolgálatásaikat és azok igénybe vételének módját, erről listát készít, melyet folyamatosan aktualizál;
- koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját;
- megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban;
- segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók közötti konfliktusok megoldásában, szükség esetén esetkonzultációt szervez;
- konfliktuscsökkentő technikákkal segíti a jelzőrendszeri taggal konfliktushelyzetben lévő gyermeket, fiatal felnőttet vagy családot és a jelzőrendszeri intézmény munkatársát a konfliktus feloldásában;
- a jogszabályban nevesített jelzőrendszeri tagoknak veszélyeztetettség, krízishelyzet észlelése esetén a jelzési kötelezettségére való felhívása, a jelzés elmaradásának következményeiről való tájékoztatás;
- tájékoztatja a jelzőrendszerben közvetetten részt vevő szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről;
- folyamatosan tájékoztatja a jelzőrendszeri tagokat a járás szociális és gyermekjóléti intézményeinek működési rendjéről, az elérhető szolgálatásokról, a jelzőrendszer intézményeit is érintő jogszabályi és rendszerszintű vagy helyi változásokról, segíti őket a változásokra való felkészülésben;
- esetmegbeszélés/esetkonferencia/szakmaközi megbeszélések szervezésében részt vesz, azokat moderálja;
- a Család- és Gyermekjóléti Alapellátási Egységhez beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről jelentést, félévente összegzést és értékelést készít a Család- és Gyermekjóléti Központ számára;
- a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a központ és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal szakmaközi megbeszélést szervez, melyre meghívja a gyermekvédelmi jelzőrendszer azon tagjait, akik részvétele a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges;
- minden év február 28-áig kell megszerveznie az éves szakmai tanácskozást,
-
elkészíti az éves jelzőrendszeri intézkedési tervet az éves szakmai tanácskozást követően minden év március 31-éig, mely tartalmazza:
- a jelzőrendszeri tagok írásos beszámolójának tanulságait,
- az előző évi intézkedési tervből megvalósult elemeket,
- az éves célkitűzéseket, és
- a településre vonatkozó célok elérése és a jelzőrendszeri működés hatékonyságának javítása érdekében tervezett lépéseket;
- koordinálja, illetve végzi az intézkedési tervben szereplő feladatokat,
- a jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban – krízishelyzet esetén utólagosan – történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra;
- ha a jogszabály által jelzőrendszeri tagként nevesített személy, vagy szerv alkalmazottja a Gyvt. 17. § (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, jelzést tesz a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal felé, hogy értesítse a fegyelmi jogkör gyakorlóját és tegyen javaslatot az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására;
- a helyi, gyermekvédelmet érintő rendezvényeken részt vesz, valamint a helyi médiát is felhasználva hozzájárul a szélesebb körű tájékoztatáshoz;
- együttműködik és a szakmai kompetenciájába tartozó területeken támogatja az óvodai- és iskolai szociális munkás csoportot;
- 50 órát meg nem haladó iskolai, vagy 20 napot meg nem haladó óvodai igazolatlan mulasztás esetén a gyermek törvényes képviselőjét írásban tájékoztatja a jogkövetkezményekről, a beérkezett jelzést továbbítja a gyermekjóléti szolgáltató felé.
Kórházi szociális munka ellátására vonatkozó feladatai:
- Tanácsadással, információnyújtással előmozdítja a szükséges jelzés megtételét, kiemelt figyelemmel a kiskorú érintettekre, különösen a kiskorú anyákra.
- Elsődlegesen koordináló feladatok ellátása a Család- és Gyermekjóléti Alapellátási Egység és Központ, valamint a kórházak (különösen szülészeti-, nőgyógyászati osztály, illetve gyermekosztály) között, melynek értelmében fogadja a jelzést és a jelzett esetről értesíti a területileg illetékes Család- és Gyermekjóléti Szolgálatot, illetve Központot, továbbá bántalmazás, súlyos elhanyagolás észlelése esetén közvetlenül hatósági eljárást kezdeményezhet.
- Amennyiben az érintett gyermek/család más gyermekjóléti szolgáltató ellátási területére tartozik, segítséget nyújt az illetékes szolgáltató és a kórházi szociális szakember közötti kapcsolatfelvételben információnyújtással, szükség esetén a jelzés továbbításával.
- Minden esetben, amikor a kórházi szociális munkás jelzést továbbított, a jelzést tevőt tájékoztatja, a jelzés fogadójától pedig visszajelzést kér a megtett intézkedésről.
- Az általa küldött jelzéseket és a kapott visszajelzéseket nyilvántartja, a tapasztaltakról évente beszámolót, statisztikát készít a Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője felé.
- A kórházi egészségügyi és szociális szakemberrel, védőnővel együttműködik, szükség esetén az érintett gyermek ügyében tartott esetmegbeszélőn/esetkonferencián részt vesz.
- Nyilvántartja a területileg illetékes kórházak szociális szakembereinek nevét és elérhetőségeit, szakmaközi megbeszélésen való részvételüket igyekszik előmozdítani, jelzőrendszeri tudatosságukat folyamatos kapcsolttartással, információnyújtással, szükség esetén szakmai támogatással is növeli.
